Adó 1%

Adó 1% számla szám: 18633832-1-12

Bejelentkezés

Online felhasználók

Nincs

Pontos idő

Nagyoroszi története - 5. oldal

Tartalomjegyzék
Nagyoroszi története
2. oldal
3. oldal
4. oldal
5. oldal
6. oldal
Minden oldal

   A Nagyoroszi Úttörő Termelőszövetkezeti Csoport 30 személy belépésével, 350 holdnyi föld birtoklásával kezdett el működni. Az Állami Földalap rögtön megalakulása után a csoportnak juttatta a Berchtold birtok minden üzemi épületét, gazdasági felszerelését. 1953-ban 210 tag 1 200 hold földet művel a szövetkezetben és 4 holdon már kertészkedik is. A csoport 1954-ben Úttörő Termelőszövetkezetté alakult, szántóterülete kevesebb, mint felére csökkent. A község mezőgazdaságának teljes szocialista átalakulása, - a jól ismert „önkéntesség" elve alapján - 1960-ban valósult meg. 1961/62 telén a téesz egyesült Horpács szövetkezetével, és új néven kezdett működni: Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet lett a neve. Innentől kezdve három évtizeden át – a szövetkezetekre jellemző „hibákkal együtt” - a korszerű termelési technológiák körében, és a foglalkoztatás terén nem lehet elvitatni a termelőszövetkezet érdemeit.
    1950 - 2005 között a településen légvédelmi katonai alakulat működött, ennek történet a helyőrség történeti oldalon olvasható.
    Az 1954-ben alakult Nagyoroszi Vegyes Kisipari Termelőszövetkezetnek 8 szakmai részlege volt, és 30 - 40 fős tagsága foglalkoztatását biztosította. A cipész részleg balassagyarmati szakszövetkezethez kapcsolódva 1959-ben specializálta termelését, míg az építőipari részleg 1963-ban egyesült az érsekvadkerti építő kisiparosi szövetkezettel oly módon, hogy az oroszi részleg lett fiók-szövetkezet. A Favorit Cipőipari Szövetkezet a hetvenes évek elejétől a nők foglalkoztatásáért tett igen sokat, általában 150 - 200 dolgozott a műhelyekben.
    Nyilvánvaló, hogy 1956 októberének népfelkelése, forradalma nemcsak a helyi politikai intézményeket, párt-mechanizmusokat rombolta le, de valamennyi szövetkezeti típusú gazdasági- szervezet életében is jelentős töréseket, átszervezéseket okozott. Ami a politikai szerkezetben, a valódi demokrácia igénylésében megmutatkozó változtatás-akaratot legjobban jellemzi Nagyorosziban, az az újjáéledő kisgazda párt alakuló ülése volt 1956 novembere első napjaiban. A kisgazdapárt gyűlésén akkor 300 nagyoroszi polgár vett részt. Természetesen az október 23-át követő események Nagyorosziban két szálra fűződtek fel, hiszen a községében lévő katonai objektum történései, eseményei részben különböznek és különállóak a település szerény méretű spontán megmozdulásaitól.
    A forradalom leverését követően 1957-ben és 1958-ban 6 nagyoroszi pol¬gár ellen indítottak eljárást az októberi-novemberi eseményekben való közreműködés miatt. A bírósági ítéletek nagy többségét az érintett oroszi polgárok körében általában próbaidőre felfüggesztették, ami jelzi, hogy Nagyorosziban a minden településre jellemző, tipikus megmozdulások mellett jelentősebb konfliktusra nem került sor.
   1956 decemberében megalakult az MSZMP helyi szervezete, s egy új „kiegyezés"  jött létre. Sokféle fejlesztési területen, sokféle nagyjelentőségű-közhasznú eredmény szolgálta a lakosságot. Az iskolában a napközis fejlesztéssel, korszerű politechnikai műhellyel gazdagodtak az oktatás feltételei, a falu közhasználati kútjait egytől egyig modernizálták, sok kilométer járdát építettek, körállatorvosi funkcióhoz méltó, garázsos állatorvosi lakás épült, modernizálták a község sportpályáját. Az orvosi ellátás körében rendelőintézet szervezését kezdték meg, a gyógyszertárat bővítették. Megszervezték a teljes körű védőnői ellátást is a hagyományosan jól működő szülésznők mellé, és előkészítettek egy korszerű, 80 férőhelyes bölcsőde felépítését.



Módosítás: (2011. június 14. kedd, 10:56)