Adó 1%

Adó 1% számla szám: 18633832-1-12

Bejelentkezés

Online felhasználók

Nincs

Pontos idő

Nagyoroszi története - 4. oldal

Tartalomjegyzék
Nagyoroszi története
2. oldal
3. oldal
4. oldal
5. oldal
6. oldal
Minden oldal

    Az 1945. november 4.-re kitűzött választásokra megindul a politikai küzdelem. Nagyorosziban már 1944 decemberében megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, és természetesen alapítói között ott találjuk 1919 veteránjait. A Szociáldemokrata Párt hagyományai is legalább negyvenévesek voltak, így érthetően nem okozott gondot a hivatalos újjászervezése. S nem okoz gondot az FKGP megszervezése sem Nagyorosziban, hiszen nagyon erősek a vallásos paraszt-birtokosság közéleti-politikai hagyományai is.
    De az új, demokratikusnak ígérkező politizálás körülményeinél is fontosabbak Nagyoroszi lakossága számára az ősi földek birtoklásának esélyei, a földosztás ügyei. 1945 áprilisában már Nagyorosziban is működött az „első földigénylő bizottság" és június 11.-én véglegesíti a földosztás legfontosabb „véghatározat"-át.
    1946 őszére a megye legtöbb településén régen elfelejtették a földosztás helyi konfliktusait, Nagyorosziban még november 4.-én egy megújított földigénylő bizottság tesz esküt.  Igen sok gondot okozott az is, hogy 1946 őszén a már elkészült földosztási tervezetek ellenére 120 hold földet át kellett adni Patak községnek az Országos Földrendező Tanács határozata szerint, mivel ott igen kevés volt a kiosztható földmennyiség. 1947 márciusában bejelentik a föligénylő bizottságok végleges megszüntetését. De alighogy lezárulnak a földreform bonyolult ügyei Nagyorosziban, elkezdődik a házhely juttatások nem kevésbé izgalmas korszaka. A házhely-juttatás folyamata 1948 októberére nyer megoldást, amikor is „három kiosztási csoportban" 180 házhely igénylő jutott átlagosan 300 négyszögöles telekhez. Az első csoport a „szérűskert" helynél, a második csoport, a „mocsári dűlőn lévők" a főútvonal mentén, a harmadik csoport a vasútállomástól a községbe vezető út mentén jut házhelyhez.
    A kiteljesedő „nagyoroszi-élet" tanári szolgálati lakásokat, orvosi lakást, kultúrház-bővítést, majd mozi kialakítást igényel. A község vezetése már túl van a németek által felrobbantott, majd ideiglenes jelleggel felépített patakhidak megerősítésén, a háború előtt is meglévő, tönkrement áramszolgáltató berendezések pótlásán. Napközi otthonos ellátást lehet kezdeményezni óvodában, iskolában. A gazdáknak ekkor már a földművelés, állattenyésztés szakmai fejlesztési gondjain túl komoly gondjai adódnak a beszolgáltatással, azzal a kötelezettséggel, amikor a piaci ár töredékéért meghatározott termény beszolgáltatást kell teljesíteni.
    1947 nyarán Mindszenty bíboros a községben bérmált és a lakossággal beszélget az ország és a saját jövőjükről: a község szívébe zárta a főpapot, függetlenül attól, vallásos polgárról, vagy ateista értelmiségiekről van szó. Így mindenki meglepődött, mikor 1948. december 19.-én letartóztatják, mert „egyház Mindszenty kezében illegális politikai párttá vált, amely mögött az ellenforradalom erői gyülekeznek".
    1950 őszén megalakul a „kulák-elszámoltatási bizottság".  Egyik fő feladata, hogy jelentést készít a járásnak, hogy a közelgő tanácsválasztásokkal kapcsolatban van-e Orosziban kulák-ellenagitáció.
    A Földműves Szövetkezeti 1946-ban jött létre, és akkor egy üzletet működtetett. 1950-ben már körzeti földműves szövetkezetté fejődtek a nagyorosziak, és ide tartozott Borsosberény, Horpács, Pusztaberki is. Ekkor már 10 üzletet, 6 italboltot, egy vendéglőt, TÜZÉP-telepet, két húsboltot, egy cukrászdát, egy szikvíz üzemet működtettek.



Módosítás: (2011. június 14. kedd, 10:56)