Adó 1%

Adó 1% számla szám: 18633832-1-12

Bejelentkezés

Online felhasználók

Nincs

Pontos idő

Helyőrség története - 2. oldal

Tartalomjegyzék
Helyőrség története
2. oldal
3. oldal
4. oldal
5. oldal
6. oldal
7. oldal
8. oldal
9. oldal
10. oldal
11. oldal
12. oldal
13. oldal
14. oldal
15. oldal
Összegzés
Minden oldal

    A nógrádi táborban, amely a vártól a Börzsöny felé, a temető mellett helyezkedett el, a csapatlégvédelmi géppuskások rendezkedtek be. A nagyoroszi táborban a honi légvédelmi csapatok táboroztak. A szomolyapusztai táborban 1952-től a páncélos-, illetve lövészhadtestek és hadosztályok közvetlen légvédelmi tüzéralakulatai hajtották végre feladataikat.
    1952-től külön táboroztak a kivonuló légvédelmi tüzércsapatok (Diósjenőn és Szomolyapusztán) és a honi légvédelmi csapatok (Nagyorosziban). 1956-ban a diósjenői és a szomolyapusztai tábor megszűnt. 1957-től a csapatok már csak Nagyorosziban és Drégelypalánkon táboroztak.
    A tüzelőállások az alábbiak szerint helyezkedtek el:
       •    Nógrád körzetében, a vártól a Börzsöny hegység felé, a temető mellett az 1. a 2. és a 3. számú tüzelőállás volt kiépítve. Az 1. és a 2. számú tüzelőállást a DSK 12,7 mm-es géppuskalövészetre, a 3. számú tüzelőállást pedig mozgó földi célra történő lövészet végrehajtására használták fel.
       •    Diósjenő területén - a Szomolyapuszta felé vezető út mellett - a 4., az 5. és a 6. számú tüzelőállás volt. Ezeket a 37 mm-es gépágyús szakaszok lövegei részére használták fel. Ezekből a tüzelőállásokból mozgó földi célokra hajtottak végre lövészetet.
       •    A 7. és a 8. számú tüzelőállás az Aranygomb és a Lányárok között helyezkedett el. Ezeket általában a Haditechnikai Intézet és a Vadásztölténygyár a különböző gyújtók, így a 85-ös és a pirotechnikai eszközök kipróbálására vette igénybe.
    Drégelypalánk körzetében keletről nyugat felé haladva számozták a tüzelőállásokat. A 9. számúval kezdődött és 13. számúig tartottak. A 14. számú tüzelőállás a Szondi kápolnától nyugatra, Hont község felé helyezkedett el. Ez nem tartozott szorosan a lőtér tüzelőállásaihoz, mert már művelt területre esett, melyet csak ritkán és kivételes esetekben, külön megállapodás alapján vettek igénybe.
    A lőteret 1952-től az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok légvédelmi tüzérsége is igénybe vette.
    A szovjet parancsnokságokkal történő egyeztetés a lőtérparancsnokságnak számos esetben gondot okozott. Kezdetben a lőtér kiszolgálását a lőtérparancsnokság igénybevétele nélkül végezték. Azonban később az általuk végrehajtott lövészetek esetén is a lőtérparancsnokság személyi állományának biztosításával történt. A szovjet légvédelmi tüzérség lövészetéhez szükséges biztosítás a lőtérparancsnokságnak 1989-ig volt feladata.
    Nagy jelentőségű légvédelmi tüzérbemutató került megtartásra Drégelypalánkon 1952 júliusában. Harcászati gyakorlat, légi és földi lövészet bemutatását készítette elő és szervezte meg az Országos Légvédelmi Parancsnokság irányítása mellett a lőtérparancsnokság. A bemutatón részt vettek: a honvédelmi miniszter, a helyettesei, a csoportfőnökök és a hadosztályok vezető beosztású személyei. A légvédelmi lőgyakorlatok előkészítését és végrehajtását a magasabb egységeknél, a hadosztályoknál - és első időkben az ezredeknél is - szovjet tanácsadók segítették.



Módosítás: (2011. június 17. péntek, 19:08)